Piccalilli körtével

A kis kedves nevű PICCALILLI egy Angliában népszerű fűszeres, zöldséges mártás, amely indiai eredetű. Alapja általában karfiol és tökfélék, fő fűszerei pedig a mustár és a kurkuma. Szendvicsekhez és mártásként különféle ételekhez kínálják. Feldobja a natúr, semleges ízű ételeket. A fűszerezésnél azért érdemes óvatosnak lenni az ecettel, nehogy nagyon vad legyen az íze.

A receptet a kedvenc magazinomban, a Good Food-ban találtam.

Hozzávalók:
2 kisebb fej karfiol apró virágaira szedve
400gr gyöngyhagyma (ha kicsik, hagyjuk egészben, ha nagyok, daraboljuk fel)
600gr cukkini kockacukor méretűre darabolva
6db kemény körte felkockázva
100gr só
1,5 liter almaecet
egy jó ujjnyi darab gyömbér lereszelve vagy nagyon picire aprítva
2 evőkanál koriandermag
3 evőkanál mustármag
300gr barna cukor
8 evőkanál kukoricaliszt
3 teáskanál kurkuma
5 evőkanál mustárpor (porrá őrölt mustármag)

A zöldségféléket a körtével egy nagy tálba tesszük, rászórjuk a sót és ráöntünk 2 liter hideg vizet. Egy éjszakán át hűvös helyen hagyjuk állni. Másnap szűrjük le, és a zöldségeket tegyük át egy megfelelő méretű fazékba.Adjuk hozzá a cukrot, ecetet, mustármagot, gyömbért és a koriandert. Forraljuk fel és lassan főzzük nagyjából 10 percig, amíg a zöldségek roppanósra főnek. Szűrjük le a levet egy másik fazékba, és készítsük el a mustáros szószt. Egy tálkában keverjük ki a kukoricalisztet a mustárporral és a kurkumával majd fokozatosan adagoljunk bele az ecetes léből és keverjük csomómentesre. Higítsuk addig, amíg önthető lesz, majd folyamatosan kevergetve öntsük hozzá az ecetes léhez. Lassan forraljuk fel, majd forrástól számítva 3-4 perc alatt folyamatos kevergetés mellett sűrítsük be. Most keverjük hozzá a zöldségeket és hagyjuk még egyszer felforrni, de már ne főzzük tovább.

Sterilizált üvegekbe töltjük. Ha kihűlt, máris fogyaszthatjuk akár pirítósra kenve sajttal, vagy húsok mellé mártásként. Ha felbontottuk az üveget, hűtőben tároljuk tovább és egy hónapon belül fogyasszuk el.

Sajnos a korai sötétedés nem fog jót tenni a fotóimnak, ezek is már vakuval készültek, azért van ilyen érdekes színe.

Csirkemell Dubarry módra

Egyik szombat délelőtt felfedeztem, hogy egy egész fej gyönyörűséges karfiol árválkodik a hűtőben már egy hete. Gondoltam, akkor ezt ma megesszük. Valami sajtkrémes csőben sült karfiol féleség járt a fejemben. Később eszembe jutott, hogy régen vasárnapi ebédre Anyu elég gyakran készített Dubarry módra húst és azt mindig nagyon szerettem, mert valami különleges volt, nem a megszokott hús + krumpli páros. Ő karajt használt hozzá, de most a fagyasztóban csirkemell van, és nem volt kedvem boltba menni.

A csirkemelleket kiolvasztás után egy deszkára fektetve nagyon éles késsel három vékony szeletbe vágtam, hogy hamar kész legyen. Azért is fontos, hogy vékony szeletek legyenek, mert másképp nem állna meg rajtuk a karfiol. A húsokat vajon egy kicsit meg kell pirítani, majd egy tepsire nem túl szorosan egymás mellé lerakni, sózni, borsozni. A karfiolt rózsákra szedtem és sós, lobogva forró vízben 5 percig főztem, kiszedtem, lecsepegtettem. Egy besamel mártást készítek, amíg a karfiolok főnek. Ennyi idő pont elég rá. 4dkg vajat olvasztok egy kis edényben, rászórok kb 4 dkg lisztet, kicsit hagyom pirulni, majd 4dl tejjel simára keverem és folyamatosan kevergetve felforralom, besűrítem. Egy nem túl sűrű, jó folyós krémet kell kapni, amit evőkanállal adagolhatunk. A mártást sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezem. Imádom a szerecsendió illatát és ízét is. A mártásból a hússzeletekre kenek egy vékony réteget, erre elosztom a karfiolrózsákat (szépen, hogy minden szeletet egyenletesen betakarjanak) majd a maradék mártást a karfiolokra kanalazom. Jókora adag reszelt sajtot szórok minden karfiolkupac tetejére és mehetnek is a sütőbe. Én 150 fokon fél órát sütöttem. Frissen a sütőből kivéve az igazi.

Egy tepsi Dubarry csirkemell